Ontdek het indrukwekkende IJsland

Az úti célról: Keflavík (hallgasd meg), ami Uszadékfa-öbölt jelent, egy város a Reykjanes régióban, Délnyugat-Izlandon. A Reykjanesbær önkormányzat része. 1995-ben Keflavík egyesült a közeli Njarðvík és Hafnir településekkel, hogy létrehozzák a Reykjanesbær önkormányzatot. A korábbi NATO katonai bázis, a Keflavíki Haditengerészeti Légibázis fontos helyszínként szerepel Tom Clancy Vörös Vihar című regényében. Clancy spekulált a bázisról, a földrajzról, a helyi növényzetről és az állomás felszereléséről.

Az úti célról: A Rangárþing ytra (nyugati Rangárþing) lakosainak száma 1526 (2016-os év). A körzet határai az Ásahreppur körzetnél kezdődnek, a Þjórsá folyótól nyugaton, egészen a Vatnajökull gleccserig északon. A déli határok a Mýrdaljökull gleccsertől az Eystri-Rangá folyóig terjednek. Rangárþing ytra területén kiterjedt mezőgazdasági termelés folyik. A környéken számos ismert természeti erőforrás és történelmi hely található, például Hekla, Landmannalaugar és a Njáls saga sagautja. A körzet legnépesebb települése Hella városa, 823 lakossal (2016-os év). Hella fő tevékenységei a mezőgazdaság, a lakosság és a turizmus iparának kiszolgálása. Hellában található bank, posta, turisztikai információs központ, szálloda, vendégházak, kempingek, éttermek, boltok, gyógyszertár, egészségügyi központ, sportközpont, uszoda, általános iskola, autószervizek, mentőcsapat, benzinkutak és egyéb vállalkozások és közszolgáltatások.

Az úti célról: A Vík nevű falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re délkeletre Reykjavíktól úton. A Vík í Mýrdal, vagy egyszerűen csak Vík, ahogy a helyiek hívják, egy távoli tengerparti falu Izland déli részén, és ez a legdélebbi falu az izlandi szárazföldön. A Vík í Mýrdal természeti környezete rendkívül szép, egy madarakkal teli fekete homokos stranddal, a Reynisfjall hegygel nyugatra, a Hjörleifshöfði keletre és a Mýrdalsjökull gleccserrel a hegyes terület tetején, ami tökéletes a szép ösvények felfedezésére. A Vík falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re (110 mérföld) délkeletre Reykjavíktól úton.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.